Miért álmodunk?
A leghosszabb és legtörténetszerűbb álmok a REM-fázisban keletkeznek, amiből egy éjszaka négy-öt is van, és hajnal felé egyre hosszabbak — ezért emlékszünk általában az ébredés előtti utolsóra. A kutatások szerint ilyenkor zajlik a memória rendezése és az érzelmi terhelés feldolgozása: az agy újrajátssza a nap eseményeit, és összekapcsolja őket régebbi emlékekkel. Ez magyarázza, miért keverednek az álmokban évtizedes emlékek a tegnapi bosszúsággal. A pszichológiai értelmezés — Freudtól Jungig — erre épül rá: ha az álom képei a saját anyagunkból készülnek, akkor az is elárul valamit rólunk, hogy éppen melyik képet választotta az elménk.


